A POKOLBA KERÜLÜNK, MERT BÉKÉSEN ALSZUNK.
DICSŐSÉG ISTENNEK, hogy az egészségünk a családunkban van.
Megvan a szépségünk.
Megvan a munkánk.
Megvan az otthonunk, vagy akár a nyaralónk.
Megvan a fizetésünk, és legalább valamiben nem szenvedünk hiányt, amire szükségünk van.
Van egy ölelésünk, ami vár ránk.
Megvan a karrierünk.
Megvan a méltóságunk.
A gyermekeink tanultak és jó munkát találtak.
Mi is bedobunk egy öteuróst a szegényperselybe, és megszelídítjük a lelkiismeretünket.
Mi is templomba járunk, és betartjuk annak minden szabályát.
Jámbor emberként térünk vissza minden kolostorba és zarándokhelyre.
Dicsőség Istennek botrányos szeretetéért és kegyéért irántunk!
Most...
Ha a szomszéd rákos.
Ha a szomszéd elvesztette az állását.
Ha a szomszéd elvesztette a gyermekét.
Ha a szomszéd intézményekben és építményekben él, mivel nincs, aki megölelné.
Ha a szomszéd depressziós, és az élete elvesztésén gondolkodik.
Ha a szomszédnak még kávéra sincs pénze, és ezt nem is mutatja.
Ha a szomszéd mindent elveszett egy nap alatt egy háborúban, földrengésben vagy egy álszerelemben.
Ha a szomszéd gyereke elvesztette a szüleit balesetben vagy válásban.
Ha a szomszéd eladja a testét, hogy élhessen.
Ha a szomszéd elolvad, elfeledkezve egy börtönben.
Ha a szomszédnak nincs, akivel beszéljen és meghallgassa.
Ha a szomszéd tegnap elvesztette a kutyáját vagy a papagáját, ami az egyetlen társuk volt.
Ha a szomszéd egy adagért könyörög.
Ha a szomszéd fogyatékkal él, torzszülött vagy ágyhoz kötött.....
Ha ...ha....
...ne mondd el nekünk, áldott, és elrontod a boldogságunkat.
Különben is, érzéketlenségünkben elsápadunk ezek előtt a gonosz és érzéketlen hajótulajdonosok előtt!
Legalább együttérzőbbek vagyunk, mint ők.
Jól vagyunk? Nos, akkor minden rendben van!
Tehát kérlek, menj a pokolba, és hagyj minket a gyönyörű üvegünkben és a békénkben.
Dionüsziosz Tabakisz atya
Δεν υπάρχουν σχόλια:
Δημοσίευση σχολίου